vész

See also: vesz

Hungarian

Etymology

Of unknown origin.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈveːs]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: vész

Noun

vész (plural vészek)

  1. (archaic) plague, pestilence, pandemic, disease (today only in some compounds, especially referring to domestic animals)
  2. (literary) disaster, catastrophe
    Synonyms: csapás, katasztrófa, szerencsétlenség
  3. (as a prefix in compounds) emergency (adjectival use)

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative vész vészek
accusative vészt vészeket
dative vésznek vészeknek
instrumental vésszel vészekkel
causal-final vészért vészekért
translative vésszé vészekké
terminative vészig vészekig
essive-formal vészként vészekként
essive-modal — —
inessive vészben vészekben
superessive vészen vészeken
adessive vésznél vészeknél
illative vészbe vészekbe
sublative vészre vészekre
allative vészhez vészekhez
elative vészből vészekből
delative vészről vészekről
ablative vésztől vészektől
Possessive forms of vész
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. vészem vészeim
2nd person sing. vészed vészeid
3rd person sing. vésze vészei
1st person plural vészünk vészeink
2nd person plural vészetek vészeitek
3rd person plural vészük vészeik

Derived terms

(Compound words):

Alternative forms
  • veszik (in its prefixed forms as well)

vész

  1. (intransitive) to perish, to die
    Synonyms: odavész, elpusztul, meghal
    éhen vész ― die of hunger
  2. (intransitive) to get lost
    Synonym: elvész
    ködbe vész ― s/he gets lost in the mist/fog

Conjugation
conjugation of vész
Infinitive veszni
Past participle veszett
Present participle vesző
Future participle -
Adverbial participle veszve
Potential veszhet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite veszek veszel vész veszünk vesztek vesznek
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite vesztem vesztél veszett vesztünk vesztetek vesztek
Definite -
Conditional mood Present Indefinite vesznék vesznél veszne vesznénk vesznétek vesznének
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite vesszek vessz
or
vesszél		 vesszen vesszünk vesszetek vesszenek
Definite -
Conjugated infinitive vesznem veszned vesznie vesznünk vesznetek veszniük

Derived terms

(With verbal prefixes):

(Expressions):

  • kárba vész
  • nyoma vész

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.