sért

See also: sert, Sêrt, and SERT

Hungarian

Etymology

From the old Hungarian sérik (“to get hurt, to ache”) +‎ -t (causative suffix). The verb sérik is from Proto-Finno-Ugric *ćärke- (“have pain, hurt”).[1][2]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈʃeːrt]

Verb

sért

  1. (transitive) to injure, damage (physically)
    Synonyms: megsebesít, megsebez, bántalmaz
  2. (transitive) to offend, displease
    Synonyms: bánt, megbotránkoztat
  3. (transitive) to insult (emotionally)
    Synonyms: megbánt, megsért, sérteget
  4. (transitive) to violate (law)
    Synonyms: megsért, megszeg, áthág

Conjugation
conjugation of sért
Infinitive sérteni
Past participle sértett
Present participle sértő
Future participle sértendő
Adverbial participle sértve
Potential sérthet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite sértek sértesz sért sértünk sértetek sértenek
Definite sértem
én téged/titeket
sértelek		 sérted sérti sértjük sértitek sértik
Past Indefinite sértettem sértettél sértett sértettünk sértettetek sértettek
Definite sértettem
én téged/titeket
sértettelek		 sértetted sértette sértettük sértettétek sértették
Conditional mood Present Indefinite sértenék sértenél sértene sértenénk sértenétek sértenének
Definite sérteném
én téged/titeket
sértenélek		 sértenéd sértené sértenénk sértenétek sértenék
Subjunctive mood Present Indefinite sértsek sérts
or
sértsél		 sértsen sértsünk sértsetek sértsenek
Definite sértsem
én téged/titeket
sértselek		 sértsd
or
sértsed		 sértse sértsük sértsétek sértsék
Conjugated infinitive sértenem sértened sértenie sértenünk sértenetek sérteniük

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • megsért

References
  1. Entry #58 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
  2. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.