mutatkozik

Hungarian

Etymology

mutat +‎ -kozik

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmutɒtkozik]
  • Hyphenation: mu‧tat‧ko‧zik

Verb

mutatkozik

  1. (intransitive) to show oneself, to appear (somewhere, intentionally)
  2. (intransitive) to reveal oneself, show one's face as (-nak/-nek)
  3. (intransitive) to present itself, to look somehow (-nak/-nek)
    Ez a feladat nehéznek mutatkozik. ― This execise looks hard.

Conjugation
conjugation of mutatkozik
Infinitive mutatkozni
Past participle mutatkozott
Present participle mutatkozó
Future participle -
Adverbial participle mutatkozva
Potential mutatkozhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite mutatkozom
or
mutatkozok		 mutatkozol mutatkozik mutatkozunk mutatkoztok mutatkoznak
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite mutatkoztam mutatkoztál mutatkozott mutatkoztunk mutatkoztatok mutatkoztak
Definite -
Conditional mood Present Indefinite mutatkoznék mutatkoznál mutatkozna mutatkoznánk mutatkoznátok mutatkoznának
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite mutatkozzak mutatkozz
or
mutatkozzál		 mutatkozzon mutatkozzunk mutatkozzatok mutatkozzanak
Definite -
Conjugated infinitive mutatkoznom mutatkoznod mutatkoznia mutatkoznunk mutatkoznotok mutatkozniuk
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.