dicsekszik

Hungarian

From the same stem of unknown origin as dicsér (“to commend, praise”) and dicső (“glorious”) + -ekszik.[1]

dicsekszik

conjugation of dicsekszik

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Infinitive			dicsekedni
Past participle			dicsekedett
Present participle			dicsekedő or dicsekvő
Future participle			-
Adverbial participle			dicsekedve
Potential			dicsekedhet
Indicative mood	Present	Indefinite	dicsekszem or dicsekedek	dicsekszel or dicsekedsz	dicsekszik or dicsekedik	dicsekszünk or dicsekedünk	dicsekszetek or dicsekedtek	dicsekszenek or dicsekednek
	Present	Definite	intransitive verb, definite forms are not used
	Past	Indefinite	dicsekedtem	dicsekedtél	dicsekedett	dicsekedtünk	dicsekedtetek	dicsekedtek
	Past	Definite	-
Conditional mood	Present	Indefinite	dicsekednék	dicsekednél	dicsekedne	dicsekednénk	dicsekednétek	dicsekednének
Conditional mood	Present	Definite	-
Subjunctive mood	Present	Indefinite	dicsekedjek	dicsekedj or dicsekedjél	dicsekedjen or dicsekedjék	dicsekedjünk	dicsekedjetek	dicsekedjenek
Subjunctive mood	Present	Definite	-
Conjugated infinitive			dicsekednem	dicsekedned	dicsekednie	dicsekednünk	dicsekednetek	dicsekedniük

(With verbal prefixes):

Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

dicsekszik in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
dicsekszik in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.