becsmérel
Hungarian
Etymology
From becs (“value, worth, esteem”) + -m (instantaneous suffix) + -r (frequentative suffix) + -el.[1][2]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈbɛt͡ʃmeːrɛl]
- Hyphenation: becs‧mé‧rel
Verb
becsmérel
- (transitive) to denigrate, depreciate, disparage, belittle
- Synonyms: lebecsül, ócsárol, leszól
Conjugation
conjugation of becsmérel
| Infinitive | becsmérelni | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Past participle | becsmérelt | |||||||
| Present participle | becsmérlő | |||||||
| Future participle | becsmérlendő | |||||||
| Adverbial participle | becsmérelve | |||||||
| Potential | becsmérelhet | |||||||
| 1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
| Indicative mood | Present | Indefinite | becsmérlek | becsmérelsz | becsmérel | becsmérlünk | becsméreltek | becsmérelnek |
| Definite | becsmérlem én téged/titeket becsmérellek |
becsmérled | becsmérli | becsméreljük | becsmérlitek | becsmérlik | ||
| Past | Indefinite | becsméreltem | becsméreltél | becsmérelt | becsméreltünk | becsméreltetek | becsméreltek | |
| Definite | becsméreltem én téged/titeket becsméreltelek |
becsmérelted | becsmérelte | becsméreltük | becsméreltétek | becsmérelték | ||
| Conditional mood | Present | Indefinite | becsmérelnék | becsmérelnél | becsmérelne | becsmérelnénk | becsmérelnétek | becsmérelnének |
| Definite | becsmérelném én téged/titeket becsmérelnélek |
becsmérelnéd | becsmérelné | becsmérelnénk | becsmérelnétek | becsmérelnék | ||
| Subjunctive mood | Present | Indefinite | becsméreljek | becsmérelj or becsméreljél |
becsméreljen | becsméreljünk | becsméreljetek | becsméreljenek |
| Definite | becsméreljem én téged/titeket becsméreljelek |
becsméreld or becsméreljed |
becsmérelje | becsméreljük | becsméreljétek | becsméreljék | ||
| Conjugated infinitive | becsmérelnem | becsmérelned | becsmérelnie | becsmérelnünk | becsmérelnetek | becsmérelniük | ||
Derived terms
- becsmérlés
(With verbal prefixes):
- lebecsmérel
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
- becsmérel in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN
Further reading
- becsmérel in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- becsmérel in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.