ítélet

ítél (“to judge”) +‎ -et

• IPA^(key): [ˈiːteːlɛt]
• Hyphenation: íté‧let

ítélet (plural ítéletek)

1. judgment, opinion (conclusion or result of judging)
   • 2003, Szakály, Sándor, “20. századi történelmünk személyiségei – és megítélésük a történelmünkben”, in Korunk‎, volume 14, number 12:

     A történelmet a személyiségek alakítják, és a történelem „termeli ki” a személyiségeket, hogy azután egyben ítéletet is alkosson, mondjon róluk. Az ítéletet alkotó azonban igazán nem is a történelem, hanem a kortársak, illetve az utókor.

2. (law) judgment (act of determining, as in courts of law, what is conformable to law and justice)
3. (logic) proposition (assertion which can be considered true or false)

• balítélet
• előítélet
• ítélethirdetés
• ítéletidő
• ítéletnap