visel

Czech

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈvɪsɛl]

Verb

visel

  1. masculine singular past participle of viset

Hungarian

Etymology

From the vi- stem of visz (“to carry”) +‎ -sel (frequentative suffix).[1][2]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈviʃɛl]
  • Hyphenation: vi‧sel
  • Rhymes: -ɛl

Verb

visel

  1. (transitive, of clothing) to wear, have on (the object is in accusative case -t/-ot/-at/-et/-öt)
    Kalapot visel. ― He is wearing a hat.
  2. (transitive, figuratively) to bear, endure, suffer
    Jól viselte a fájdalmat. ― He/she endured the pain well.
  3. (transitive, reflexive) to behave, to handle oneself (well or badly)
    Jól viselte magát? ― Did he/she behave well?

Usage notes

For the sense of wearing clothes, see rajta.

Conjugation
conjugation of visel
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. viselek viselsz visel viselünk viseltek viselnek
Def. viselem viseled viseli viseljük viselitek viselik
2nd-p. o. visellek ―
Past Indef. viseltem viseltél viselt viseltünk viseltetek viseltek
Def. viseltem viselted viselte viseltük viseltétek viselték
2nd-p. o. viseltelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. viselnék viselnél viselne viselnénk viselnétek viselnének
Def. viselném viselnéd viselné viselnénk
(or viselnők)		 viselnétek viselnék
2nd-p. o. viselnélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. viseljek viselj or
viseljél		 viseljen viseljünk viseljetek viseljenek
Def. viseljem viseld or
viseljed		 viselje viseljük viseljétek viseljék
2nd-p. o. viseljelek ―
Infinitive viselni viselnem viselned viselnie viselnünk viselnetek viselniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
viselés viselő viselt viselendő viselve viselhet

Derived terms

(With verbal prefixes):

References
  1. visel in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. visel in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further reading
  • visel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.