undok

Hungarian

Either from un +‎ -dok, or back-formation from undokol (“to be disgusted by”), an obsolete verb.[1]

undok (comparative undokabb, superlative legundokabb)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	undok	undokok
accusative	undokot	undokokat
dative	undoknak	undokoknak
instrumental	undokkal	undokokkal
causal-final	undokért	undokokért
translative	undokká	undokokká
terminative	undokig	undokokig
essive-formal	undokként	undokokként
essive-modal	—	—
inessive	undokban	undokokban
superessive	undokon	undokokon
adessive	undoknál	undokoknál
illative	undokba	undokokba
sublative	undokra	undokokra
allative	undokhoz	undokokhoz
elative	undokból	undokokból
delative	undokról	undokokról
ablative	undoktól	undokoktól

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	undok	undokak
accusative	undokat	undokakat
dative	undoknak	undokaknak
instrumental	undokkal	undokakkal
causal-final	undokért	undokakért
translative	undokká	undokakká
terminative	undokig	undokakig
essive-formal	undokként	undokakként
essive-modal	—	—
inessive	undokban	undokakban
superessive	undokon	undokakon
adessive	undoknál	undokaknál
illative	undokba	undokakba
sublative	undokra	undokakra
allative	undokhoz	undokakhoz
elative	undokból	undokakból
delative	undokról	undokakról
ablative	undoktól	undokaktól

Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.