tengelic
Hungarian
Etymology
Borrowed from a South Slavic or West Slavic language.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtɛŋɡɛlit͡s]
- Hyphenation: ten‧ge‧lic
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | tengelic | tengelicek |
| accusative | tengelicet | tengeliceket |
| dative | tengelicnek | tengeliceknek |
| instrumental | tengeliccel | tengelicekkel |
| causal-final | tengelicért | tengelicekért |
| translative | tengeliccé | tengelicekké |
| terminative | tengelicig | tengelicekig |
| essive-formal | tengelicként | tengelicekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | tengelicben | tengelicekben |
| superessive | tengelicen | tengeliceken |
| adessive | tengelicnél | tengeliceknél |
| illative | tengelicbe | tengelicekbe |
| sublative | tengelicre | tengelicekre |
| allative | tengelichez | tengelicekhez |
| elative | tengelicből | tengelicekből |
| delative | tengelicről | tengelicekről |
| ablative | tengelictől | tengelicektől |
| Possessive forms of tengelic | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | tengelicem | tengeliceim |
| 2nd person sing. | tengeliced | tengeliceid |
| 3rd person sing. | tengelice | tengelicei |
| 1st person plural | tengelicünk | tengeliceink |
| 2nd person plural | tengelicetek | tengeliceitek |
| 3rd person plural | tengelicük | tengeliceik |
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.