tagol

Highland Puebla Nahuatl

Noun

tagol

  1. maize

Hungarian

Etymology

tag (“member, element, segment”) +‎ -ol (verb-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtɒɡol]
  • Hyphenation: ta‧gol
  • Rhymes: -ol

Verb

tagol

  1. (transitive) to segment (into some parts: -ra/-re)

Conjugation
conjugation of tagol
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. tagolok tagolsz tagol tagolunk tagoltok tagolnak
Def. tagolom tagolod tagolja tagoljuk tagoljátok tagolják
2nd-p. o. tagollak ―
Past Indef. tagoltam tagoltál tagolt tagoltunk tagoltatok tagoltak
Def. tagoltam tagoltad tagolta tagoltuk tagoltátok tagolták
2nd-p. o. tagoltalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. tagolnék tagolnál tagolna tagolnánk tagolnátok tagolnának
Def. tagolnám tagolnád tagolná tagolnánk
(or tagolnók)		 tagolnátok tagolnák
2nd-p. o. tagolnálak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. tagoljak tagolj or
tagoljál		 tagoljon tagoljunk tagoljatok tagoljanak
Def. tagoljam tagold or
tagoljad		 tagolja tagoljuk tagoljátok tagolják
2nd-p. o. tagoljalak ―
Infinitive tagolni tagolnom tagolnod tagolnia tagolnunk tagolnotok tagolniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
tagolás tagoló tagolt tagolandó tagolva tagolhat

Derived terms
  • tagolatlan
  • tagolás
  • tagolhatatlan
  • tagolható
  • tagolódik
  • tagoltat
  • tagolt → tagoltság

(With verbal prefixes):

  • eltagol
  • feltagol
  • széjjeltagol
  • széttagol

Further reading
  • tagol in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.