szenved

Hungarian

Etymology

From an otherwise unattested stem of unknown origin + -ed (“frequentative suffix”).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsɛɱvɛd]
  • Hyphenation: szen‧ved

Verb

szenved

  1. (intransitive) to suffer

Conjugation
conjugation of szenved
Infinitive szenvedni
Past participle szenvedett
Present participle szenvedő
Future participle -
Adverbial participle szenvedve
Potential szenvedhet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite szenvedek szenvedsz szenved szenvedünk szenvedtek szenvednek
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite szenvedtem szenvedtél szenvedett szenvedtünk szenvedtetek szenvedtek
Definite -
Conditional mood Present Indefinite szenvednék szenvednél szenvedne szenvednénk szenvednétek szenvednének
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite szenvedjek szenvedj
or
szenvedjél		 szenvedjen szenvedjünk szenvedjetek szenvedjenek
Definite -
Conjugated infinitive szenvednem szenvedned szenvednie szenvednünk szenvednetek szenvedniük

Derived terms

(With verbal prefixes):

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.