színlel

Hungarian

Etymology

[1762] szín (“color”) +‎ -lel (“verb-forming suffix”)[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsiːnlɛl]
  • Hyphenation: szín‧lel

Verb

színlel

  1. (transitive, usually derogatory) to pretend
    Synonyms: tettet, szimulál, mímel

Conjugation
conjugation of színlel
Infinitive színlelni
Past participle színlelt
Present participle színlelő
Future participle színlelendő
Adverbial participle színlelve
Potential színlelhet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite színlelek színlelsz színlel színlelünk színleltek színlelnek
Definite színlelem
én téged/titeket
színlellek		 színleled színleli színleljük színlelitek színlelik
Past Indefinite színleltem színleltél színlelt színleltünk színleltetek színleltek
Definite színleltem
én téged/titeket
színleltelek		 színlelted színlelte színleltük színleltétek színlelték
Conditional mood Present Indefinite színlelnék színlelnél színlelne színlelnénk színlelnétek színlelnének
Definite színlelném
én téged/titeket
színlelnélek		 színlelnéd színlelné színlelnénk színlelnétek színlelnék
Subjunctive mood Present Indefinite színleljek színlelj
or
színleljél		 színleljen színleljünk színleljetek színleljenek
Definite színleljem
én téged/titeket
színleljelek		 színleld
or
színleljed		 színlelje színleljük színleljétek színleljék
Conjugated infinitive színlelnem színlelned színlelnie színlelnünk színlelnetek színlelniük

Derived terms

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.