regnál

See also: regnal

Hungarian

Etymology

From Latin regnare.[1] With the verb-forming suffix -ál.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈrɛɡnaːl]
  • Hyphenation: reg‧nál

Verb

regnál

  1. (intransitive) to reign
    Synonyms: uralkodik, irányít, kormányoz, hatalmon van

Conjugation
conjugation of regnál
Infinitive regnálni
Past participle regnált
Present participle regnáló
Future participle -
Adverbial participle regnálva
Potential regnálhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite regnálok regnálsz regnál regnálunk regnáltok regnálnak
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite regnáltam regnáltál regnált regnáltunk regnáltatok regnáltak
Definite -
Conditional mood Present Indefinite regnálnék regnálnál regnálna regnálnánk regnálnátok regnálnának
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite regnáljak regnálj
or
regnáljál		 regnáljon regnáljunk regnáljatok regnáljanak
Definite -
Conjugated infinitive regnálnom regnálnod regnálnia regnálnunk regnálnotok regnálniuk

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.