optimista

Catalan

Adjective

optimista (masculine and feminine plural optimistes)

  1. optimistic

Noun

optimista m or f (plural optimistes)

  1. optimist

Antonyms

Further reading

Czech

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈoptɪmɪsta]

Noun

optimista m anim (feminine optimistka)

  1. optimist
    Antonyms: pesimista, škarohlíd

Further reading
  • optimista in Příruční slovník jazyka českého, 1935–1957
  • optimista in Slovník spisovného jazyka českého, 1960–1971, 1989
  • optimista in Internetová jazyková příručka

Galician

Etymology

From French optimiste, from Latin optimus.

Adjective

optimista m or f (plural optimistas)

  1. optimistic

Noun

optimista m or f (plural optimistas)

  1. optimist

Antonyms

Further reading

Hungarian

Etymology

From German optimistisch and Optimist.[1] With the suffix -ista.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈoptimiʃtɒ]
  • Hyphenation: op‧ti‧mis‧ta
  • Rhymes: -tɒ

Adjective

optimista (comparative optimistább, superlative legoptimistább)

  1. optimistic
    Synonyms: bizakodó, derűlátó

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative optimista optimisták
accusative optimistát optimistákat
dative optimistának optimistáknak
instrumental optimistával optimistákkal
causal-final optimistáért optimistákért
translative optimistává optimistákká
terminative optimistáig optimistákig
essive-formal optimistaként optimistákként
essive-modal — —
inessive optimistában optimistákban
superessive optimistán optimistákon
adessive optimistánál optimistáknál
illative optimistába optimistákba
sublative optimistára optimistákra
allative optimistához optimistákhoz
elative optimistából optimistákból
delative optimistáról optimistákról
ablative optimistától optimistáktól
non-attributive
possessive - singular		 optimistáé optimistáké
non-attributive
possessive - plural		 optimistáéi optimistákéi

Noun

optimista (plural optimisták)

  1. optimist
    Synonyms: bizakodó, derűlátó

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative optimista optimisták
accusative optimistát optimistákat
dative optimistának optimistáknak
instrumental optimistával optimistákkal
causal-final optimistáért optimistákért
translative optimistává optimistákká
terminative optimistáig optimistákig
essive-formal optimistaként optimistákként
essive-modal — —
inessive optimistában optimistákban
superessive optimistán optimistákon
adessive optimistánál optimistáknál
illative optimistába optimistákba
sublative optimistára optimistákra
allative optimistához optimistákhoz
elative optimistából optimistákból
delative optimistáról optimistákról
ablative optimistától optimistáktól
non-attributive
possessive - singular		 optimistáé optimistáké
non-attributive
possessive - plural		 optimistáéi optimistákéi
Possessive forms of optimista
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. optimistám optimistáim
2nd person sing. optimistád optimistáid
3rd person sing. optimistája optimistái
1st person plural optimistánk optimistáink
2nd person plural optimistátok optimistáitok
3rd person plural optimistájuk optimistáik

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading
  • optimista in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Northern Sami

Etymology

Borrowed from Norwegian optimist.

Noun

optimista

  1. optimist
    Antonym: pessimista

Inflection
Even a-stem, st-stt gradation
Nominative optimista
Genitive optimistta
Singular Plural
Nominative optimista optimisttat
Accusative optimistta optimisttaid
Genitive optimistta optimisttaid
Illative optimistii optimisttaide
Locative optimisttas optimisttain
Comitative optimisttain optimisttaiguin
Essive optimistan
Possessive forms
Singular Dual Plural
1st person optimistan optimistame optimistamet
2nd person optimistat optimistade optimistadet
3rd person optimistas optimistaska optimistaset

Further reading
  • Koponen, Eino; Ruppel, Klaas; Aapala, Kirsti, editors (2002–2008) Álgu database: Etymological database of the Saami languages‎, Helsinki: Research Institute for the Languages of Finland

Portuguese

Adjective

optimista m or f (plural optimistas)

  1. Superseded spelling of otimista. (Superseded in Brazil by the 1943 spelling reform and by the Portuguese Language Orthographic Agreement of 1990 elsewhere. Still used in countries where the agreement hasn’t come into effect and as an alternative spelling in Portugal.)

Noun

optimista m or f by sense (plural optimistas)

  1. Superseded spelling of otimista. (Superseded in Brazil by the 1943 spelling reform and by the Portuguese Language Orthographic Agreement of 1990 elsewhere. Still used in countries where the agreement hasn’t come into effect and as an alternative spelling in Portugal.)

Spanish

Etymology

From French optimiste, from Latin optimus.

Pronunciation
  • IPA(key): /obtiˈmista/ [oβ̞.t̪iˈmis.t̪a]
  • Rhymes: -ista
  • Syllabification: op‧ti‧mis‧ta

Adjective

optimista (plural optimistas)

  1. optimistic, upbeat
  2. optimistic, bullish

Antonyms

Noun

optimista m or f (plural optimistas)

  1. optimist
    Antonym: pesimista

Further reading

Tagalog

Etymology

Borrowed from Spanish optimista.

Pronunciation
  • Hyphenation: op‧ti‧mis‧ta
  • IPA(key): /ʔoptiˈmista/, [ʔop.tɪˈmis.tɐ]

Noun

optimista

  1. optimist

Adjective

optimista

  1. optimistic
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.