megtetszik

Hungarian

Etymology

meg- +‎ tetszik

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɛktɛt͡sːik]
  • Hyphenation: meg‧tet‧szik

Verb

megtetszik

  1. (intransitive) to become fond of someone or something, to be taken by someone, to fall for someone, to take a fancy to

Conjugation
conjugation of megtetszik
Infinitive megtetszeni
Past participle megtetszett
Present participle megtetsző
Future participle -
Adverbial participle megtetszve
Potential megtetszhet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite megtetszem
or
megtetszek		 megtetszel megtetszik megtetszünk megtetszetek megtetszenek
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite megtetszettem megtetszettél megtetszett megtetszettünk megtetszettetek megtetszettek
Definite -
Conditional mood Present Indefinite megtetszenék megtetszenél megtetszene megtetszenénk megtetszenétek megtetszenének
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite megtetsszek
or
megtetsszem
or
megtessek
or
megtessem		 megtetssz
or
megtess
or
megtetsszél
or
megtessél		 megtetsszen
or
megtetsszék
or
megtessen
or
megtessék		 megtetsszünk
or
megtessünk		 megtetsszetek
or
megtessetek		 megtetsszenek
or
megtessenek
Definite -
Conjugated infinitive megtetszenem megtetszened megtetszenie megtetszenünk megtetszenetek megtetszeniük
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.