megnő

Hungarian

Etymology

meg- +‎ nő

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɛɡnøː]
  • Hyphenation: meg‧nő

Verb

megnő

  1. (intransitive, of humans) to grow up
  2. (intransitive, of plants) to grow
  3. (intransitive, of influence) to increase
Conjugation
conjugation of megnő
Infinitive megnőni
Past participle megnőtt
Present participle megnövő
Future participle -
Adverbial participle megnőve
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite megnövök megnősz megnő megnövünk megnőttök megnőnek
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite megnőttem megnőttél megnőtt megnőttünk megnőttetek megnőttek
Definite -
Conditional mood Present Indefinite megnőnék megnőnél megnőne megnőnénk megnőnétek megnőnének
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite megnőjek megnőj
or
megnőjél		 megnőjön megnőjünk megnőjetek megnőjenek
Definite -
Conjugated infinitive megnőnöm megnőnöd megnőnie megnőnünk megnőnötök megnőniük
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.