maraszt

Hungarian

Etymology

From the same stem as marad +‎ -aszt.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɒrɒst]
  • Hyphenation: ma‧raszt

Verb

maraszt

  1. (transitive) to try to make someone stay (to try to persuade someone - such as a guest - not to leave)

Conjugation
conjugation of maraszt
Infinitive marasztani
Past participle marasztott
Present participle marasztó
Future participle marasztandó
Adverbial participle marasztva
Potential maraszthat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite marasztok marasztasz maraszt marasztunk marasztotok marasztanak
Definite marasztom
én téged/titeket
marasztalak		 marasztod marasztja marasztjuk marasztjátok marasztják
Past Indefinite marasztottam marasztottál marasztott marasztottunk marasztottatok marasztottak
Definite marasztottam
én téged/titeket
marasztottalak		 marasztottad marasztotta marasztottuk marasztottátok marasztották
Conditional mood Present Indefinite marasztanék marasztanál marasztana marasztanánk marasztanátok marasztanának
Definite marasztanám
én téged/titeket
marasztanálak		 marasztanád marasztaná marasztanánk marasztanátok marasztanák
Subjunctive mood Present Indefinite marasszak marassz
or
marasszál		 marasszon marasszunk marasszatok marasszanak
Definite marasszam
én téged/titeket
marasszalak		 maraszd
or
marasszad		 marassza marasszuk marasszátok marasszák
Conjugated infinitive marasztanom marasztanod marasztania marasztanunk marasztanotok marasztaniuk

Derived terms
  • marasztal

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.