letét

See also: letet, létet, létét, and letět

Hungarian

Etymology

From the verb letesz (“to put down, to deposit”).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈlɛteːt]
  • Hyphenation: le‧tét

Noun

letét (plural letétek)

  1. deposit (money or valuables placed in a bank for safekeeping)

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative letét letétek
accusative letétet letéteket
dative letétnek letéteknek
instrumental letéttel letétekkel
causal-final letétért letétekért
translative letétté letétekké
terminative letétig letétekig
essive-formal letétként letétekként
essive-modal — —
inessive letétben letétekben
superessive letéten letéteken
adessive letétnél letéteknél
illative letétbe letétekbe
sublative letétre letétekre
allative letéthez letétekhez
elative letétből letétekből
delative letétről letétekről
ablative letéttől letétektől
Possessive forms of letét
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. letétem letétjeim
2nd person sing. letéted letétjeid
3rd person sing. letétje letétjei
1st person plural letétünk letétjeink
2nd person plural letétetek letétjeitek
3rd person plural letétjük letétjeik

References
  1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.