kooperál

Hungarian

Etymology

From Latin cooperari.[1] With the verb-forming suffix -ál.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkoopɛraːl]
  • Hyphenation: ko‧o‧pe‧rál

Verb

kooperál

  1. (intransitive) to cooperate
    Synonyms: együttműködik, összedolgozik

Conjugation
conjugation of kooperál
Infinitive kooperálni
Past participle kooperált
Present participle kooperáló
Future participle -
Adverbial participle kooperálva
Potential kooperálhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite kooperálok kooperálsz kooperál kooperálunk kooperáltok kooperálnak
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite kooperáltam kooperáltál kooperált kooperáltunk kooperáltatok kooperáltak
Definite -
Conditional mood Present Indefinite kooperálnék kooperálnál kooperálna kooperálnánk kooperálnátok kooperálnának
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite kooperáljak kooperálj
or
kooperáljál		 kooperáljon kooperáljunk kooperáljatok kooperáljanak
Definite -
Conjugated infinitive kooperálnom kooperálnod kooperálnia kooperálnunk kooperálnotok kooperálniuk

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.