kondor

• IPA^(key): [ˈkondor]

kondor m

1. condor (bird)

• kondor in Příruční slovník jazyka českého, 1935–1957
• kondor in Slovník spisovného jazyka českého, 1960–1971, 1989

• IPA^(key): [ˈkondor]
• Hyphenation: kon‧dor

1704, from a South Slavic language, compare dialectal Bulgarian къдър (kădăr, “curly”), Slovenian koder (“curl”).

• göndör (standard)

kondor (comparative kondorabb, superlative legkondorabb)

1. (dialectal, literary) curly
   • 1879, Mór Jókai: "Rab Ráby" (The Strange Story of Ráby), chapter II:

     Fekete kondor haja nincsen a némettől bevett módi szerint se behajporozva, se copfba fonva, hanem szép csigás fürtökbe bodorítva, amik fél homlokát takarják; bajsza is ahhoz illőn felkunkorítva.

• kondorodik
• kondorul

Borrowed from Spanish cóndor, from Quechua kuntur, the native name for the bird.

kondor (plural kondorok)

1. condor

• kondorkeselyű

From Quechua kuntur, via Spanish cóndor

kondor m (definite singular kondoren, indefinite plural kondorer, definite plural kondorene)

1. a condor

• gribb

• “kondor” in The Bokmål Dictionary.

From Quechua kuntur, via Spanish cóndor

kondor m (definite singular kondoren, indefinite plural kondorar, definite plural kondorane)

1. a condor

• gribb

• “kondor” in The Nynorsk Dictionary.