kombinál

Hungarian

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkombinaːl]
  • Hyphenation: kom‧bi‧nál

Etymology 1

From Late Latin combinare, combinatum.[1] With the verb-forming suffix -ál.

Verb

kombinál

  1. (transitive) to combine
Conjugation
conjugation of kombinál
Infinitive kombinálni
Past participle kombinált
Present participle kombináló
Future participle kombinálandó
Adverbial participle kombinálva
Potential kombinálhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite kombinálok kombinálsz kombinál kombinálunk kombináltok kombinálnak
Definite kombinálom
én téged/titeket
kombinállak		 kombinálod kombinálja kombináljuk kombináljátok kombinálják
Past Indefinite kombináltam kombináltál kombinált kombináltunk kombináltatok kombináltak
Definite kombináltam
én téged/titeket
kombináltalak		 kombináltad kombinálta kombináltuk kombináltátok kombinálták
Conditional mood Present Indefinite kombinálnék kombinálnál kombinálna kombinálnánk kombinálnátok kombinálnának
Definite kombinálnám
én téged/titeket
kombinálnálak		 kombinálnád kombinálná kombinálnánk kombinálnátok kombinálnák
Subjunctive mood Present Indefinite kombináljak kombinálj
or
kombináljál		 kombináljon kombináljunk kombináljatok kombináljanak
Definite kombináljam
én téged/titeket
kombináljalak		 kombináld
or
kombináljad		 kombinálja kombináljuk kombináljátok kombinálják
Conjugated infinitive kombinálnom kombinálnod kombinálnia kombinálnunk kombinálnotok kombinálniuk

Etymology 2

kombi +‎ -nál

Noun

kombinál

  1. adessive singular of kombi

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.