kliens

Hungarian

Etymology

Borrowed from Latin cliens (“follower, retainer”).[1] With -ens ending.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkliʲɛnʃ]
  • Hyphenation: kli‧ens

Noun

kliens (plural kliensek)

  1. client
  2. (archaic) customer

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kliens kliensek
accusative klienst klienseket
dative kliensnek klienseknek
instrumental klienssel kliensekkel
causal-final kliensért kliensekért
translative klienssé kliensekké
terminative kliensig kliensekig
essive-formal kliensként kliensekként
essive-modal — —
inessive kliensben kliensekben
superessive kliensen klienseken
adessive kliensnél klienseknél
illative kliensbe kliensekbe
sublative kliensre kliensekre
allative klienshez kliensekhez
elative kliensből kliensekből
delative kliensről kliensekről
ablative klienstől kliensektől
Possessive forms of kliens
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kliensem klienseim
2nd person sing. kliensed klienseid
3rd person sing. kliense kliensei
1st person plural kliensünk klienseink
2nd person plural kliensetek klienseitek
3rd person plural kliensük klienseik

Synonyms

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.