kijelent

Hungarian

Etymology

ki- +‎ jelent

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkijɛlɛnt]
  • Hyphenation: ki‧je‧lent

Verb

kijelent

  1. (transitive) to state, to declare

Conjugation
conjugation of kijelent
Infinitive kijelenteni
Past participle kijelentett
Present participle kijelentő
Future participle kijelentendő
Adverbial participle kijelentve
Potential kijelenthet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite kijelentek kijelentesz kijelent kijelentünk kijelentetek kijelentenek
Definite kijelentem
én téged/titeket
kijelentelek		 kijelented kijelenti kijelentjük kijelentitek kijelentik
Past Indefinite kijelentettem kijelentettél kijelentett kijelentettünk kijelentettetek kijelentettek
Definite kijelentettem
én téged/titeket
kijelentettelek		 kijelentetted kijelentette kijelentettük kijelentettétek kijelentették
Conditional mood Present Indefinite kijelentenék kijelentenél kijelentene kijelentenénk kijelentenétek kijelentenének
Definite kijelenteném
én téged/titeket
kijelentenélek		 kijelentenéd kijelentené kijelentenénk kijelentenétek kijelentenék
Subjunctive mood Present Indefinite kijelentsek kijelents
or
kijelentsél		 kijelentsen kijelentsünk kijelentsetek kijelentsenek
Definite kijelentsem
én téged/titeket
kijelentselek		 kijelentsd
or
kijelentsed		 kijelentse kijelentsük kijelentsétek kijelentsék
Conjugated infinitive kijelentenem kijelentened kijelentenie kijelentenünk kijelentenetek kijelenteniük

Derived terms

(Expressions):

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.