keresztel

Hungarian

Etymology

kereszt +‎ -el

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkɛrɛstɛl]
  • Hyphenation: ke‧resz‧tel

Verb

keresztel

  1. (transitive) to christen, baptize

Conjugation
conjugation of keresztel
Infinitive keresztelni
Past participle keresztelt
Present participle keresztelő
Future participle keresztelendő
Adverbial participle keresztelve
Potential keresztelhet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite keresztelek keresztelsz keresztel keresztelünk kereszteltek keresztelnek
Definite keresztelem
én téged/titeket
keresztellek		 kereszteled kereszteli kereszteljük keresztelitek keresztelik
Past Indefinite kereszteltem kereszteltél keresztelt kereszteltünk kereszteltetek kereszteltek
Definite kereszteltem
én téged/titeket
kereszteltelek		 keresztelted keresztelte kereszteltük kereszteltétek keresztelték
Conditional mood Present Indefinite keresztelnék keresztelnél keresztelne keresztelnénk keresztelnétek keresztelnének
Definite keresztelném
én téged/titeket
keresztelnélek		 keresztelnéd keresztelné keresztelnénk keresztelnétek keresztelnék
Subjunctive mood Present Indefinite kereszteljek keresztelj
or
kereszteljél		 kereszteljen kereszteljünk kereszteljetek kereszteljenek
Definite kereszteljem
én téged/titeket
kereszteljelek		 kereszteld
or
kereszteljed		 keresztelje kereszteljük kereszteljétek kereszteljék
Conjugated infinitive keresztelnem keresztelned keresztelnie keresztelnünk keresztelnetek keresztelniük

Derived terms

(With verbal prefixes):

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.