indokol

Hungarian

Etymology

indok +‎ -ol

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈindokol]
  • Hyphenation: in‧do‧kol

Verb

indokol

  1. (transitive) to justify, explain, warrant
    Semmi nem indokolja. ― There is no reason for it.

Conjugation
conjugation of indokol
Infinitive indokolni
Past participle indokolt
Present participle indokoló
Future participle indokolandó
Adverbial participle indokolva
Potential indokolhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite indokolok indokolsz indokol indokolunk indokoltok indokolnak
Definite indokolom
én téged/titeket
indokollak		 indokolod indokolja indokoljuk indokoljátok indokolják
Past Indefinite indokoltam indokoltál indokolt indokoltunk indokoltatok indokoltak
Definite indokoltam
én téged/titeket
indokoltalak		 indokoltad indokolta indokoltuk indokoltátok indokolták
Conditional mood Present Indefinite indokolnék indokolnál indokolna indokolnánk indokolnátok indokolnának
Definite indokolnám
én téged/titeket
indokolnálak		 indokolnád indokolná indokolnánk indokolnátok indokolnák
Subjunctive mood Present Indefinite indokoljak indokolj
or
indokoljál		 indokoljon indokoljunk indokoljatok indokoljanak
Definite indokoljam
én téged/titeket
indokoljalak		 indokold
or
indokoljad		 indokolja indokoljuk indokoljátok indokolják
Conjugated infinitive indokolnom indokolnod indokolnia indokolnunk indokolnotok indokolniuk

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • megindokol
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.