időzik

Hungarian

Alternative forms

Etymology

idő (“time”) +‎ -zik (“verb-forming suffix”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈidøːzik]
  • Hyphenation: idő‧zik

Verb

időzik

  1. (intransitive) to stay, to spend time somewhere
  2. (intransitive) to dwell on (to spend time in thought with something, a subject, the past, etc.)

Conjugation
conjugation of időzik
Infinitive időzni
Past participle időzött
Present participle időző
Future participle -
Adverbial participle időzve
Potential időzhet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite időzök időzöl időzik időzünk időztök időznek
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite időztem időztél időzött időztünk időztetek időztek
Definite -
Conditional mood Present Indefinite időznék időznél időzne időznénk időznétek időznének
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite időzzek időzz
or
időzzél		 időzzön időzzünk időzzetek időzzenek
Definite -
Conjugated infinitive időznöm időznöd időznie időznünk időznötök időzniük

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • elidőzik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.