hosszabbít

Hungarian

Etymology

hosszabb +‎ -ít, from hosszú (“long”) +‎ -abb (comparative suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ ˈhosːɒbːiːt]
  • Hyphenation: hosz‧szab‧bít
  • Rhymes: -iːt

Verb

hosszabbít

  1. (transitive, of an object) to lengthen, elongate (to make something longer)
  2. (transitive, of time) to extend, prolong

Conjugation
conjugation of hosszabbít
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica-
tive
mood		 Pre-
sent		 Indef. hosszabbítok hosszabbítasz hosszabbít hosszabbítunk hosszabbítotok hosszabbítanak
Def. hosszabbítom hosszabbítod hosszabbítja hosszabbítjuk hosszabbítjátok hosszabbítják
2nd-p. o. hosszabbítalak ―
Past Indef. hosszabbítottam hosszabbítottál hosszabbított hosszabbítottunk hosszabbítottatok hosszabbítottak
Def. hosszabbítottam hosszabbítottad hosszabbította hosszabbítottuk hosszabbítottátok hosszabbították
2nd-p. o. hosszabbítottalak ―
Condi-
tional
mood		 Pre-
sent		 Indef. hosszabbítanék hosszabbítanál hosszabbítana hosszabbítanánk hosszabbítanátok hosszabbítanának
Def. hosszabbítanám hosszabbítanád hosszabbítaná hosszabbítanánk hosszabbítanátok hosszabbítanák
2nd-p. o. hosszabbítanálak ―
Sub-
junc-
tive
mood		 Pre-
sent		 Indef. hosszabbítsak hosszabbíts or
hosszabbítsál		 hosszabbítson hosszabbítsunk hosszabbítsatok hosszabbítsanak
Def. hosszabbítsam hosszabbítsd or
hosszabbítsad		 hosszabbítsa hosszabbítsuk hosszabbítsátok hosszabbítsák
2nd-p. o. hosszabbítsalak ―
Infinitive hosszabbítani hosszabbítanom hosszabbítanod hosszabbítania hosszabbítanunk hosszabbítanotok hosszabbítaniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
hosszabbítás hosszabbító hosszabbított hosszabbítandó hosszabbítva hosszabbíthat

Derived terms

(With verbal prefixes):

Further reading
  • hosszabbít in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.