hiányol

Hungarian

Etymology

hiány +‎ -ol

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈhiʲaːɲol]
  • Hyphenation: hi‧á‧nyol

Verb

hiányol

  1. (transitive) to miss (to feel the absence of someone or something)

Usage notes
See at hiányzik.

Conjugation
conjugation of hiányol
Infinitive hiányolni
Past participle hiányolt
Present participle hiányoló
Future participle hiányolandó
Adverbial participle hiányolva
Potential hiányolhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite hiányolok hiányolsz hiányol hiányolunk hiányoltok hiányolnak
Definite hiányolom
én téged/titeket
hiányollak		 hiányolod hiányolja hiányoljuk hiányoljátok hiányolják
Past Indefinite hiányoltam hiányoltál hiányolt hiányoltunk hiányoltatok hiányoltak
Definite hiányoltam
én téged/titeket
hiányoltalak		 hiányoltad hiányolta hiányoltuk hiányoltátok hiányolták
Conditional mood Present Indefinite hiányolnék hiányolnál hiányolna hiányolnánk hiányolnátok hiányolnának
Definite hiányolnám
én téged/titeket
hiányolnálak		 hiányolnád hiányolná hiányolnánk hiányolnátok hiányolnák
Subjunctive mood Present Indefinite hiányoljak hiányolj
or
hiányoljál		 hiányoljon hiányoljunk hiányoljatok hiányoljanak
Definite hiányoljam
én téged/titeket
hiányoljalak		 hiányold
or
hiányoljad		 hiányolja hiányoljuk hiányoljátok hiányolják
Conjugated infinitive hiányolnom hiányolnod hiányolnia hiányolnunk hiányolnotok hiányolniuk
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.