feljelent

Hungarian

Etymology

fel- +‎ jelent

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈfɛjːɛlɛnt]
  • Hyphenation: fel‧je‧lent

Verb

feljelent

  1. (transitive, law) to inform against, denounce, report (to formally notify the relevant authorities of a particular illegality, misconduct, etc.)

Conjugation
conjugation of feljelent
Infinitive feljelenteni
Past participle feljelentett
Present participle feljelentő
Future participle feljelentendő
Adverbial participle feljelentve
Potential feljelenthet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite feljelentek feljelentesz feljelent feljelentünk feljelentetek feljelentenek
Definite feljelentem
én téged/titeket
feljelentelek		 feljelented feljelenti feljelentjük feljelentitek feljelentik
Past Indefinite feljelentettem feljelentettél feljelentett feljelentettünk feljelentettetek feljelentettek
Definite feljelentettem
én téged/titeket
feljelentettelek		 feljelentetted feljelentette feljelentettük feljelentettétek feljelentették
Conditional mood Present Indefinite feljelentenék feljelentenél feljelentene feljelentenénk feljelentenétek feljelentenének
Definite feljelenteném
én téged/titeket
feljelentenélek		 feljelentenéd feljelentené feljelentenénk feljelentenétek feljelentenék
Subjunctive mood Present Indefinite feljelentsek feljelents
or
feljelentsél		 feljelentsen feljelentsünk feljelentsetek feljelentsenek
Definite feljelentsem
én téged/titeket
feljelentselek		 feljelentsd
or
feljelentsed		 feljelentse feljelentsük feljelentsétek feljelentsék
Conjugated infinitive feljelentenem feljelentened feljelentenie feljelentenünk feljelentenetek feljelenteniük

Derived terms
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.