extrém

See also: extrem and Extrem

Czech

Noun

extrém m

  1. extreme (thing at one of the opposite ends of a range or scale)

See also

Hungarian

Etymology

From German extrem, from Latin extremus.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛkstreːm]
  • Hyphenation: ext‧rém

Adjective

extrém (comparative extrémebb, superlative legextrémebb)

  1. extreme

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative extrém extrémek
accusative extrémet extrémeket
dative extrémnek extrémeknek
instrumental extrémmel extrémekkel
causal-final extrémért extrémekért
translative extrémmé extrémekké
terminative extrémig extrémekig
essive-formal extrémként extrémekként
essive-modal — —
inessive extrémben extrémekben
superessive extrémen extrémeken
adessive extrémnél extrémeknél
illative extrémbe extrémekbe
sublative extrémre extrémekre
allative extrémhez extrémekhez
elative extrémből extrémekből
delative extrémről extrémekről
ablative extrémtől extrémektől

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.