elismer

Hungarian

Etymology

el- +‎ ismer

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛliʃmɛr]
  • Hyphenation: el‧is‧mer

Verb

elismer

  1. (transitive) to admit (to concede as true)
  2. (transitive) to acknowledge, to recognize

Conjugation
conjugation of elismer
Infinitive elismerni
Past participle elismert
Present participle elismerő
Future participle elismerendő
Adverbial participle elismerve
Potential elismerhet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite elismerek elismersz elismer elismerünk elismertek elismernek
Definite elismerem
én téged/titeket
elismerlek		 elismered elismeri elismerjük elismeritek elismerik
Past Indefinite elismertem elismertél elismert elismertünk elismertetek elismertek
Definite elismertem
én téged/titeket
elismertelek		 elismerted elismerte elismertük elismertétek elismerték
Conditional mood Present Indefinite elismernék elismernél elismerne elismernénk elismernétek elismernének
Definite elismerném
én téged/titeket
elismernélek		 elismernéd elismerné elismernénk elismernétek elismernék
Subjunctive mood Present Indefinite elismerjek elismerj
or
elismerjél		 elismerjen elismerjünk elismerjetek elismerjenek
Definite elismerjem
én téged/titeket
elismerjelek		 elismerd
or
elismerjed		 elismerje elismerjük elismerjétek elismerjék
Conjugated infinitive elismernem elismerned elismernie elismernünk elismernetek elismerniük

Derived terms
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.