elektromos

Hungarian

Etymology

From Latin electrum (“amber”) + -os (“adjective-forming suffix”).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛlɛktromoʃ]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: elekt‧ro‧mos

Adjective

elektromos (comparative elektromosabb, superlative legelektromosabb)

  1. electric, electrical

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative elektromos elektromosak
accusative elektromosat elektromosakat
dative elektromosnak elektromosaknak
instrumental elektromossal elektromosakkal
causal-final elektromosért elektromosakért
translative elektromossá elektromosakká
terminative elektromosig elektromosakig
essive-formal elektromosként elektromosakként
essive-modal — —
inessive elektromosban elektromosakban
superessive elektromoson elektromosakon
adessive elektromosnál elektromosaknál
illative elektromosba elektromosakba
sublative elektromosra elektromosakra
allative elektromoshoz elektromosakhoz
elative elektromosból elektromosakból
delative elektromosról elektromosakról
ablative elektromostól elektromosaktól

Derived terms

(Expressions):

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.