előfordul

Hungarian

Etymology

elő- +‎ fordul

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛløːfordul]
  • Hyphenation: elő‧for‧dul

Verb

előfordul

  1. (intransitive) to happen, to occur, to take place
  2. (intransitive) to appear, to be found, to be present

Conjugation
conjugation of előfordul
Infinitive előfordulni
Past participle előfordult
Present participle előforduló
Future participle -
Adverbial participle előfordulva
Potential előfordulhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite előfordulok előfordulsz előfordul előfordulunk előfordultok előfordulnak
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite előfordultam előfordultál előfordult előfordultunk előfordultatok előfordultak
Definite -
Conditional mood Present Indefinite előfordulnék előfordulnál előfordulna előfordulnánk előfordulnátok előfordulnának
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite előforduljak előfordulj
or
előforduljál		 előforduljon előforduljunk előforduljatok előforduljanak
Definite -
Conjugated infinitive előfordulnom előfordulnod előfordulnia előfordulnunk előfordulnotok előfordulniuk

Derived terms
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.