egyezkedik

Hungarian

Etymology

From the verb egyezik +‎ -kedik. Created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛɟːɛskɛdik]
  • Hyphenation: egyez‧ke‧dik

Verb

egyezkedik

  1. (intransitive) to negotiate, bargain

Conjugation
conjugation of egyezkedik
Infinitive egyezkedni
Past participle egyezkedett
Present participle egyezkedő
Future participle -
Adverbial participle egyezkedve
Potential egyezkedhet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite egyezkedem
or
egyezkedek		 egyezkedsz egyezkedik egyezkedünk egyezkedtek egyezkednek
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite egyezkedtem egyezkedtél egyezkedett egyezkedtünk egyezkedtetek egyezkedtek
Definite -
Conditional mood Present Indefinite egyezkednék egyezkednél egyezkedne egyezkednénk egyezkednétek egyezkednének
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite egyezkedjek egyezkedj
or
egyezkedjél		 egyezkedjen egyezkedjünk egyezkedjetek egyezkedjenek
Definite -
Conjugated infinitive egyezkednem egyezkedned egyezkednie egyezkednünk egyezkednetek egyezkedniük

Synonyms

Derived terms
  • egyezkedés

(With verbal prefixes):

  • kiegyezkedik

References
  1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.