csobog

Hungarian

Etymology

An onomatopoeia + -og (frequentative verb-forming suffix).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈt͡ʃoboɡ]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: cso‧bog

Verb

csobog

  1. (intransitive) to babble (to make a continuous murmuring noise, as shallow water running over stones)
  2. (intransitive) to splash (to produce a sound of flowing water)
    A kertben szökőkút csobogott. ― There was a fountain splashing in the garden.

Conjugation
conjugation of csobog
Infinitive csobogni
Past participle csobogott
Present participle csobogó
Future participle -
Adverbial participle csobogva
Potential csoboghat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite csobogok csobogsz csobog csobogunk csobogtok csobognak
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite csobogtam csobogtál csobogott csobogtunk csobogtatok csobogtak
Definite -
Conditional mood Present Indefinite csobognék csobognál csobogna csobognánk csobognátok csobognának
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite csobogjak csobogj
or
csobogjál		 csobogjon csobogjunk csobogjatok csobogjanak
Definite -
Conjugated infinitive csobognom csobognod csobognia csobognunk csobognotok csobogniuk

Derived terms

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.