csacsog

Hungarian

Etymology

From an onomatopoeia + -og (frequentative verb-forming suffix).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈt͡ʃɒt͡ʃoɡ]
  • Hyphenation: csa‧csog

Verb

csacsog

  1. (transitive, intransitive) to chatter, prattle

Conjugation
conjugation of csacsog
Infinitive csacsogni
Past participle csacsogott
Present participle csacsogó
Future participle csacsogandó
Adverbial participle csacsogva
Potential csacsoghat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite csacsogok csacsogsz csacsog csacsogunk csacsogtok csacsognak
Definite csacsogom
én téged/titeket
csacsoglak		 csacsogod csacsogja csacsogjuk csacsogjátok csacsogják
Past Indefinite csacsogtam csacsogtál csacsogott csacsogtunk csacsogtatok csacsogtak
Definite csacsogtam
én téged/titeket
csacsogtalak		 csacsogtad csacsogta csacsogtuk csacsogtátok csacsogták
Conditional mood Present Indefinite csacsognék csacsognál csacsogna csacsognánk csacsognátok csacsognának
Definite csacsognám
én téged/titeket
csacsognálak		 csacsognád csacsogná csacsognánk csacsognátok csacsognák
Subjunctive mood Present Indefinite csacsogjak csacsogj
or
csacsogjál		 csacsogjon csacsogjunk csacsogjatok csacsogjanak
Definite csacsogjam
én téged/titeket
csacsogjalak		 csacsogd
or
csacsogjad		 csacsogja csacsogjuk csacsogjátok csacsogják
Conjugated infinitive csacsognom csacsognod csacsognia csacsognunk csacsognotok csacsogniuk

Derived terms
  • csacsogás

(With verbal prefixes):

  • belecsacsog
  • elcsacsog
  • kicsacsog
  • visszacsacsog

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.