centrális

See also: centralis

Hungarian

Etymology

From scientific Latin centralis.[1] With -ális ending.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈt͡sɛntraːliʃ]
  • Hyphenation: cent‧rá‧lis

Adjective

centrális (comparative centrálisabb, superlative legcentrálisabb)

  1. central
    centrális fekvés ― central location

Declension
Inflection of centrális
singular plural
nominative centrális centrálisak
accusative centrálisat
centrálist		 centrálisakat
dative centrálisnak centrálisaknak
instrumental centrálissal centrálisakkal
causal-final centrálisért centrálisakért
translative centrálissá centrálisakká
terminative centrálisig centrálisakig
essive-formal centrálisként centrálisakként
essive-modal — —
inessive centrálisban centrálisakban
superessive centrálison centrálisakon
adessive centrálisnál centrálisaknál
illative centrálisba centrálisakba
sublative centrálisra centrálisakra
allative centrálishoz centrálisakhoz
elative centrálisból centrálisakból
delative centrálisról centrálisakról
ablative centrálistól centrálisaktól

Derived terms
  • centrálisan

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.