bekövetkezik

Hungarian

Etymology

be- +‎ következik

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈbɛkøvɛtkɛzik]
  • Hyphenation: be‧kö‧vet‧ke‧zik

Verb

bekövetkezik

  1. (intransitive) to occur, come true, ensue, result, come about

Conjugation
conjugation of bekövetkezik
Infinitive bekövetkezni
Past participle bekövetkezett
Present participle bekövetkező
Future participle -
Adverbial participle bekövetkezve
Potential bekövetkezhet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite bekövetkezem
or
bekövetkezek		 bekövetkezel bekövetkezik bekövetkezünk bekövetkeztek bekövetkeznek
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite bekövetkeztem bekövetkeztél bekövetkezett bekövetkeztünk bekövetkeztetek bekövetkeztek
Definite -
Conditional mood Present Indefinite bekövetkeznék bekövetkeznél bekövetkezne bekövetkeznénk bekövetkeznétek bekövetkeznének
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite bekövetkezzek bekövetkezz
or
bekövetkezzél		 bekövetkezzen bekövetkezzünk bekövetkezzetek bekövetkezzenek
Definite -
Conjugated infinitive bekövetkeznem bekövetkezned bekövetkeznie bekövetkeznünk bekövetkeznetek bekövetkezniük
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.