bankjegy

Hungarian

bank (“bank”) +‎ jegy (“note”)

bankjegy (plural bankjegyek)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	bankjegy	bankjegyek
accusative	bankjegyet	bankjegyeket
dative	bankjegynek	bankjegyeknek
instrumental	bankjeggyel	bankjegyekkel
causal-final	bankjegyért	bankjegyekért
translative	bankjeggyé	bankjegyekké
terminative	bankjegyig	bankjegyekig
essive-formal	bankjegyként	bankjegyekként
essive-modal	—	—
inessive	bankjegyben	bankjegyekben
superessive	bankjegyen	bankjegyeken
adessive	bankjegynél	bankjegyeknél
illative	bankjegybe	bankjegyekbe
sublative	bankjegyre	bankjegyekre
allative	bankjegyhez	bankjegyekhez
elative	bankjegyből	bankjegyekből
delative	bankjegyről	bankjegyekről
ablative	bankjegytől	bankjegyektől

Possessive forms of bankjegy
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	bankjegyem	bankjegyeim
2nd person sing.	bankjegyed	bankjegyeid
3rd person sing.	bankjegye	bankjegyei
1st person plural	bankjegyünk	bankjegyeink
2nd person plural	bankjegyetek	bankjegyeitek
3rd person plural	bankjegyük	bankjegyeik

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.