azonosít

Hungarian

Etymology

azonos +‎ -ít

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɒzonoʃiːt]
  • Hyphenation: azo‧no‧sít

Verb

azonosít

  1. (transitive) to identify (to establish the identity of someone or something)

Conjugation
conjugation of azonosít
Infinitive azonosítani
Past participle azonosított
Present participle azonosító
Future participle azonosítandó
Adverbial participle azonosítva
Potential azonosíthat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite azonosítok azonosítasz azonosít azonosítunk azonosítotok azonosítanak
Definite azonosítom
én téged/titeket
azonosítalak		 azonosítod azonosítja azonosítjuk azonosítjátok azonosítják
Past Indefinite azonosítottam azonosítottál azonosított azonosítottunk azonosítottatok azonosítottak
Definite azonosítottam
én téged/titeket
azonosítottalak		 azonosítottad azonosította azonosítottuk azonosítottátok azonosították
Conditional mood Present Indefinite azonosítanék azonosítanál azonosítana azonosítanánk azonosítanátok azonosítanának
Definite azonosítanám
én téged/titeket
azonosítanálak		 azonosítanád azonosítaná azonosítanánk azonosítanátok azonosítanák
Subjunctive mood Present Indefinite azonosítsak azonosíts
or
azonosítsál		 azonosítson azonosítsunk azonosítsatok azonosítsanak
Definite azonosítsam
én téged/titeket
azonosítsalak		 azonosítsd
or
azonosítsad		 azonosítsa azonosítsuk azonosítsátok azonosítsák
Conjugated infinitive azonosítanom azonosítanod azonosítania azonosítanunk azonosítanotok azonosítaniuk

Derived terms
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.