aszik

See also: -ászik

Hungarian

Etymology

From Proto-Ugric *ϑasɜ- (“to dry, dry up”)[1][2] + -ik.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɒsik]
  • Hyphenation: aszik

Verb

aszik

  1. (intransitive) to dry

Conjugation
conjugation of aszik
Infinitive aszni
Past participle aszott
Present participle aszó
Future participle -
Adverbial participle aszva
Potential aszhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite aszom
or
aszok		 aszol aszik aszunk asztok asznak
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite asztam asztál aszott asztunk asztatok asztak
Definite -
Conditional mood Present Indefinite asznék asznál aszna asznánk asznátok asznának
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite asszak assz
or
asszál		 asszon asszunk asszatok asszanak
Definite -
Conjugated infinitive asznom asznod asznia asznunk asznotok aszniuk

Derived terms

References
  1. Entry #1748 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
  2. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.