összefog

Hungarian

Etymology

össze- +‎ fog

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈøsːɛfoɡ]
  • Hyphenation: ösz‧sze‧fog

Verb

összefog

  1. (transitive) to hold together
  2. (intransitive) to join forces, to form a league, to cooperate (for a common cause)

Conjugation
conjugation of összefog
Infinitive összefogni
Past participle összefogott
Present participle összefogó
Future participle összefogandó
Adverbial participle összefogva
Potential összefoghat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite összefogok összefogsz összefog összefogunk összefogtok összefognak
Definite összefogom
én téged/titeket
összefoglak		 összefogod összefogja összefogjuk összefogjátok összefogják
Past Indefinite összefogtam összefogtál összefogott összefogtunk összefogtatok összefogtak
Definite összefogtam
én téged/titeket
összefogtalak		 összefogtad összefogta összefogtuk összefogtátok összefogták
Conditional mood Present Indefinite összefognék összefognál összefogna összefognánk összefognátok összefognának
Definite összefognám
én téged/titeket
összefognálak		 összefognád összefogná összefognánk összefognátok összefognák
Subjunctive mood Present Indefinite összefogjak összefogj
or
összefogjál		 összefogjon összefogjunk összefogjatok összefogjanak
Definite összefogjam
én téged/titeket
összefogjalak		 összefogd
or
összefogjad		 összefogja összefogjuk összefogjátok összefogják
Conjugated infinitive összefognom összefognod összefognia összefognunk összefognotok összefogniuk

Derived terms
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.