ékezet
Hungarian
Etymology
ékez (“to mark with an accent”) + -et (noun-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈeːkɛzɛt]
- Hyphenation: ékez‧et
Noun
ékezet (plural ékezetek)
- (orthography) accent (mark written above a vowel to indicate its nature or quality)
- (typography) any diacritical mark (symbol used with a letter to indicate a different pronunciation, stress, tone, or meaning)
- Synonyms: mellékjel, diakritikus jel
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ékezet | ékezetek |
| accusative | ékezetet | ékezeteket |
| dative | ékezetnek | ékezeteknek |
| instrumental | ékezettel | ékezetekkel |
| causal-final | ékezetért | ékezetekért |
| translative | ékezetté | ékezetekké |
| terminative | ékezetig | ékezetekig |
| essive-formal | ékezetként | ékezetekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ékezetben | ékezetekben |
| superessive | ékezeten | ékezeteken |
| adessive | ékezetnél | ékezeteknél |
| illative | ékezetbe | ékezetekbe |
| sublative | ékezetre | ékezetekre |
| allative | ékezethez | ékezetekhez |
| elative | ékezetből | ékezetekből |
| delative | ékezetről | ékezetekről |
| ablative | ékezettől | ékezetektől |
| Possessive forms of ékezet | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | ékezetem | ékezeteim |
| 2nd person sing. | ékezeted | ékezeteid |
| 3rd person sing. | ékezete | ékezetei |
| 1st person plural | ékezetünk | ékezeteink |
| 2nd person plural | ékezetetek | ékezeteitek |
| 3rd person plural | ékezetük | ékezeteik |
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.