ácsorog

Hungarian

Etymology

From an otherwise unattested stem + -og (frequentative suffix).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈaːt͡ʃoroɡ]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: ácso‧rog

Verb

ácsorog

  1. (intransitive) to loiter (to stand about idly)
    Synonym: álldogál

Conjugation
conjugation of ácsorog
Infinitive ácsorogni
Past participle ácsorgott
Present participle ácsorgó
Future participle -
Adverbial participle ácsorogva
Potential ácsoroghat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite ácsorgok ácsorogsz ácsorog ácsorgunk ácsorogtok ácsorognak
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite ácsorogtam ácsorogtál ácsorgott ácsorogtunk ácsorogtatok ácsorogtak
Definite -
Conditional mood Present Indefinite ácsorognék ácsorognál ácsorogna ácsorognánk ácsorognátok ácsorognának
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite ácsorogjak ácsorogj
or
ácsorogjál		 ácsorogjon ácsorogjunk ácsorogjatok ácsorogjanak
Definite -
Conjugated infinitive ácsorognom ácsorognod ácsorognia ácsorognunk ácsorognotok ácsorogniuk

Derived terms
  • ácsorgás

(With verbal prefixes):

  • elácsorog

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.